A Királykápolna
"...1918 őszén a forradalom elűzte IV. Károly királyt a magyar trónról. Az uralkodó családjával együtt Svájcban várta a politikai légkör változását, vagy legalább is enyhülését. 1921 tavaszán, majd ugyanennek az évnek őszén tanácsosainak sürgetésére elhatározta a király, hogy visszatér az országba és átveszi az uralkodást.
Október 13-án futár érkezett Magyarországból a király tartózkodási helyére, a svájci Hartensteinbe. A tárgyalás eredményeképpen IV: Károly és Zita királyné a dübendorfi repülőtérről okt. 20-án elindult Magyarország felé.
Ugyanebben az időpontban előkelő vendégek jöttek össze a dénesfai kastélyban. Okt. 20-án keresztelte meg ugyanis gróf Mike János szombathelyi püspök a kastély kápolnájában gróf Cziráky Józsefnek és gróf Andrássy Ilonának harmadik fiát, Bélát..."
" ...Öt órakor Mike püspök eltávozott. Károlyi József a Cziráky grófokkal kocsin kiment a lászlóföldi méneshez. Alig voltak félúton, amikor észrevették, hogy a tarlón keresztül egy lovas vágtat feléjük és odaérve a kocsihoz, lihegő mellel jelenti:
- Méltóságos Gróf Úrnak alázattal jelentem, repülőgép szállott le a tarlón. Nagy, óriási masina. Tiszturak vannak benne, és szépen kéretik a Gróf Urat, tessék odajönni. Azt üzenik, hogy Alexay főhadnagy úr van ott.
Czirákyék nem sokat gondolkodnak, nekifordítják a könnyű kocsit a tarlónak, és vágtatva mennek a megjelölt irányban. Csakhamar feltűnik a szemük előtt a repülőgép. Öt-hat idegen ember mozog körülötte. Gr. Cziráky leszáll a kocsiról, és feléjük siet. A gép mellől eléje megy egy borkabátos fiatalember, és mosolyogva nyújtja a kezét:
- Jó estét, Cziráky!
Az ismerős hang hallatára a gróf megszédül. Azt hiszi, káprázik a szeme és cseng a füle. Most egy karcsú hölgy is eléje áll. Gr. Cziráky József arca elsápad a megdöbbenéstől, nem jön szó az ajkára: a király és a királyné áll előtte! Itt a ciráki határban!Közben gr. Cziráky György és gr. Károlyi József is odaérkezik. A királyi pár be akar menni a dénesfai kastélyba, de a grófok elmondják, hogy ott ma keresztelő volt, vendégek vannak és idegen cselédség; legalkalmasabb lesz, ha a vendégek Kenyeribe mennek, ott csendben, zavartalanul kipihenhetik magukat. A királyi pár elfogadja az ajánlatot, felülnek a kocsira és György gróf a dénesfai park mellett Kenyeribe hajtat.
Andrássy gróf ez alatt feleségével a parkban sétált. Már éppen a kastély felé tartottak a sétából, amikor közel a park kijáratához elrobogott mellettük a királyi pár kocsija olyan hirtelen, hogy a grófné ijedtében félre is ugrott az úton. Mivel már erősen sötétedett, nem ismerték meg a kocsin ülőket, de tanakodtak, kik mehetnek ilyen szokatlan irányban..."
"...Amikor Andrássyék beléptek a kastélyba, már ott találták Károlyi Józsefet. Feltűnt nekik, hogy ez ilyen hamar visszajött a ménestől. De még feltűnőbb volt, hogy Károlyi Boroviczényi Aladárral, a király környezetének egyik tagjával beszélget.
- Honnan kerül maga ide ilyen késő este? - kérdi tőle meglepődve Andrássyné.
- Egyenesen Svájcból, még pedig Hartensteinbol, kegyelmes asszony!
- Na és kit hozott magával? Nem hozta el véletlenül a királyt is? Magától kitelik!- Kegyelmes asszony eltalálta: elhoztam a királyt, meg a királynét is!
- A királyt meg a királynét? Ne mondja! Hát hova tette akkor őket? - kérdezi kacagva a grófnő, mert még mindig azt hiszi, hogy Boroviczényi tréfál vele. De amint Károlyi József arcára pillant, megfagy arcán a nevetés. Most már tudja, hogy komoly, igaz a megdöbbentő újság..."
"...- Lehár ezredes úr kéreti Andrássy őexcellenciáját, menjen el észrevétlenül a dénesfai erdő lakatlan vadászkunyhójába. Ott vár a kegyelmes úrra.
Andrássy hajlandó elmenni, de megjegyzi, első találkozása alkalmával megmondja a királynak, hogy ő nem tudott hazajövetelének szándékáról. Nem akarja, hogy felelőssé tegyék olyasmiért, amit o nem ajánlott s amiről nem is tudott. Magától értetődik azonban, hogy most, amikor ez a sorsdöntő lépés már megtörtént, feltétlenül őfelsége rendelkezésére fog állani.
A szomorú fejleményeket nagyon jól ismerjük. Lehár ezredes 21-én hajnalban Sopronba vitte a királyi párt a 48-as kaszárnyába. A katonaság a Nyugat-magyarországi harcok óta legendás hírű Ostenburg ezredes parancsnoksága alatt hűséget esküszik a királynak. Azután megindul a vonat Budapest felé..."A király halála után:
"...A ciráki határnak azon a részén, ahol a királyi pár repülőgépe földre szállt, Gr. Cziráky József kápolnát építtetett, amelyben minden év április 1-én, és október 20-án szentmisét mondat az elhunyt király lelki üdvéért..."
A hagyomány ma is él, minden év októberében a plébános szentmisét celebrál a kápolnában, melyen a szomszédos Ausztriából a királypártiak is szép számmal részt vesznek.