Válasz a dénesfai polgármesternek

2007. január 27. szombat, 00:35

Az iparűzési adóval kapcsolatban tett javaslatot a dénesfai polgármester tavaly decemberben Gyurcsány Ferencnek.

Takács Lajos, Dénesfa polgármestere tavaly decemberben levelet írt Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek (Kisalföld, 2006. december 5.). A dél-rábaközi község első embere azt fejtegette a kormányfőnek, hogy milyen jó volna, ha azok a cégek is fizetnének helyi adót, amelyek a községben telephellyel ugyan nem rendelkeznek, de szolgáltatnak. Példaként a Rekultív kft.-t és a Pannon-Víz zrt.-t hozta fel. Takács Lajos a nagytérségi hulladékgazdálkodási projekttel kapcsolatos észrevételeiről is beszámolt. A közelmúltban a válaszok is megérkeztek Budapestről Dénesfára.

A levél egyik felvetésére ugyanis a miniszterelnöki titkárság reagált. Mihali Erzsébet titkárságvezető azt írja Takács Lajosnak: amennyiben úgy véli, hogy a Sopron Térségi Hulladékgazdálkodási és Fejlesztési Projekt megvalósítása során jogszabálysértés történik, forduljon az illetékes hatósághoz.

A Pénzügyminisztérium nem támogat ilyen törvénymódosítást

A helyi adókkal kapcsolatos javaslatra a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára válaszolt. Karácsony Imréné először is az 1990-es, helyi adókról szóló törvényt ismerteti: eszerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. „A vállalkozó azon településen végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, ahol székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja." A szakállamtitkár megállapítja: amennyiben valamely településen üzleti létesítménnyel nem rendelkező vállalkozás gazdasági tevékenysége az adott településen abban merül ki, hogy ottani fogyasztóinak szolgáltatást (pl. víz-, csatornaszolgáltatást) nyújt, úgy telephelye és ennek okán iparűzésiadó-kötelezettsége a településen nem keletkezik. „Hasonlóan nem keletkezik adókötelezettség akkor sem, ha a fuvarozó vállalkozás a településen áthalad vagy oda árut szállít, de akkor sem, ha egy nagykereskedő szállít rendszeresen terméket kiskereskedelmi üzletbe. Tartalmában ugyanis nincs különbség a között, hogy a terméket csővezetéken vagy tehergépjárművön juttatják el a településen élő fogyasztóhoz." A levélből kiderül: 2005. január elsejétől a telephely fogalom kizárólag a vezetékesgáz-, és villamosenergia-szolgáltatók esetében egészült ki. Ettől kezdve esetükben azon önkormányzat illetékességi területe tekintendő telephelynek, ahol a szolgáltatás nyújtása közvetlenül a végső fogyasztó számára történik. Karácsony Imréné azt is megjegyzi, hogy ezzel körülbelül 2 milliárd forinttal csökkent az önkormányzati szféra adóbevétele.

Összefoglalásul a válaszból kitűnik, hogy a jogalkalmazási tapasztalat fényében az önkormányzati érdekek miatt a Pénzügyminisztérium a jövőben sem támogatja a törvény módosítását.

Nem tudja elfogadni

Takács Lajos a levél olvasása után azt mondja: nem tudja elfogadni a választ.

– A helyi adókról szóló törvény rendelkezéseit én is pontosan ismerem, ezért nem jogértelmezési kérdésben tettem észrevételt – fogalmazott a Kisalföldnek. – A szándékom az volt, hogy a szerintem kis önkormányzatokat sújtó helytelen joggyakorlatra felhívjam a figyelmet. Nevezetesen a helyi iparűzési adó bizonyos tartalmi elemei azok, amelyek nem teszik lehetővé egyes közszolgáltatók megadóztatását, amennyiben helyileg telephellyel nem rendelkeznek. A közszolgáltatók ugyanis nyereségorientált tevékenységet végeznek, árbevételükhöz a településünkön élők és a jogi személyek is hozzájárulnak. Ebből viszont nem kapunk vissza semmit. Így tulajdonképpen a székhellyel vagy telephellyel rendelkező önkormányzatok kapják meg a bennünket is megillető iparűzési adót.

Falurombolás magyar módra

A dénesfai polgármester megemlítette: a környező községekben élő, ott telephellyel rendelkező mezőgazdasági nagyvállalkozások óriási erőgépeikkel szinte egész évben végigvonulnak településükön, mivel ott bérelnek földeket. Ezzel tönkreteszik a belterületi és külterületi utakat egyaránt, de ezek a cégek sem járulnak hozzá egyetlen fillérrel sem az önkormányzat bevételeihez. Takács Lajos nem rejtette véka alá véleményét a továbbiakban sem.

– Feltettem a kérdést a pénzügyminiszter úrnak: mi is a központi szándék a kis önkormányzatokkal? Ezen méltánytalanságokat nem tudjuk másként értelmezni, mint a kormányzat részéről a kis települések irányába megnyilvánuló elsorvasztást, „lassú halált", vagy a falurombolás modern, magyar formáját. Ezek után várom Veres János válaszát – jegyezte meg Takács Lajos.

További információ

Vissza az előző oldalra | Vissza a tetejére