Terápiával vagy anélkül Dénesfán
Kívül a Czirákiak patinás kastélya csudaszép, belül az enyészeté. No és a betegeké, akik nyitott vagy félig leszakadt vécéajtót, maguk körül a lépcsőfordulóban fekvő betegtársakat kénytelenek elviselni. Egy asszony két éve szenvedi e körülményeket.
Banálisnak tűnő lábfájással fordult háziorvosához Egri Ágota, akit elmondása szerint életében még soha nem kezeltek kórházban. A háziorvos a pszichiátriára utalta be, mondván, bizonyosan kimerült. A pszichiátriáról az asszonyt a Lumniczerkórház dénesfai részlegére szállították. Rokonok, hozzátartozó híján ideiglenes gondnokság alá helyezték.
– Többször is kértem, legalább szabadságra engedjenek haza, hiszen Győrben van lakásom. Ellátom magam, kijárok a faluba, a fodrászhoz, a boltba – mondja az asszony.
– Hiába. Még karácsonyra, legutóbb pedig húsvétra sem engedtek el. A lakáskulcsomat most kaptam vissza, de haza nem mehetek. Hiába gondnokoltak, az csak akkor jön, ha hivatalos ügyben keres, vagy valamit alá akar írattatni. Gyógyszereket kapok, de azt igazán nem mondták meg, melyik mire való. A Kisalföld korábbi cikkeit követően a középkorú asszonyt volt osztálytársai felkeresték. Egy régi barátja ügyvédet fogadott és legutóbb az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány munkatársa is meglátogatta az asszonyt. Hidvégi Klára, a civil szervezet munkatársa megdöbbenésének adott hangot a Dénesfán tapasztaltak okán.
– Hadba szállunk az ilyen emberekért és helyzetük orvoslásáért. Egri Ágota ügye egyébként tudtommal a bíróságon folytatódik, nyugdíját már önállóan kezeli, igaz, két éve egyáltalán nem engedte haza az orvosa – vélekedett Hidvégi Klára. (Természetesen megkerestük Egri Ágota kezelőorvosát, aki annyit mondott el: a jogszabálynak megfelelően teszik a dolgukat és intézik az asszony ügyeit.)
További információ
-
Megjelenés helye:
Kisalföld