Jegyzői bírság az államnak
Százezer forint bírság megfizetésére kötelezte Dénesfa jegyzője a magyar államot a Nemzeti Földalapkezelő Szervezeten keresztül. Az ok: a falu határában lévő állami tulajdonú földterületről a felszólítás után sem szállíttatták el a hulladékot, noha ez a tulajdonos feladata. Előzőleg Dénesfa önkormányzata próbálta megszerezni a szeméttelep tulajdonjogát.
Szabadidőparkot akartak
A történet 2002 novemberére nyúlik vissza, amikor a dénesfai képviselő-testület eldöntötte: megszerzi a falu határában illegális szeméttelepként funkcionáló 3,2 hektárnyi anyaggödör és tó tulajdonjogát. Szabadidőparkot szerettek volna kialakítani, vállalva rendbetételét. Az ÁPV rt.-től kérésükre olyan válasz érkezett, hogy az ingatlan kezelője a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), velük egyezkedjenek. Utóbb kiderült, a bányató bérlője egy kft., nekik azonban eszük ágában sem volt eltakaríttatni a szemetet, hiszen nem használták a birtokot. Közben az NFA győri irodájának munkatársai terepbejárást tartottak Dénesfán, jegyzőkönyvet vettek fel az ottani állapotokról. A községi elöljárók nyugodtak voltak, hiszen a logika azt diktálta volna, hogy mindenféle gond nélkül megtörténik a tulajdonviszony rendezése, hiszen az állam számára értéktelen és semmilyen hasznot nem hozó gödörről van szó. Rövidesen az NFA kérte az önkormányzatot, hogy becsültesse fel az ingatlant. Ez megtörtént, az NFA által ajánlott cégek közül egyet megbíztak a munkával. Ez is elkészült: 550 ezer forintra kóstálták a gödröt. Ezt viszont a szervezet visszadobta, mondván, szakmailag hiányos a dokumentum. Azt kifogásolták, hogy nem a mostani, hanem a majdani, gondozott állapot szerinti értéket kell megállapítani. Ez is megtörtént, feleslegesen, hiszen az NFA most sem volt elégedett.
Kiküldték a csekket
Hosszas várakozás következett, a tulajdonjogot továbbra sem kapta meg a település, a szemét meg csak gyűlt. Közben a dénesfaiak a Környezetvédelmi Főfelügyelőség álláspontját is kikérték az ügyben, ahonnan egyértelmű válasz érkezett: a tulajdonos, tehát az állam köteles a szemetet elszállíttatni. Ennek megfelelően a jegyző mint elsőfokú környezetvédelmi hatóság levélben szólította fel az NFA-t mint a terület kezelőjét az egészségtelen állapotok felszámolására. Ebben már a későbbi bírság lehetőségét is kilátásba helyezte. Az NFA azonban nem ijedt meg, a tulajdonjogot sem adta és a szemét is maradt. Időközben letelt a harmincnapos határidő és a jegyző, dr. Gál László ígéretéhez híven kiküldte a százezer forintról szóló csekket és további szankciókat emlegetett. Ezen már viszont elgondolkodtak az NFA vezetői és a megyei közigazgatási hivatalhoz fordultak, kérve a dénesfai jegyző határozatának megsemmisítését.
Egyszerű ügy
Takács Lajos, Dénesfa polgármestere nem érti, hogy miért kell egy egyszerű ügyet ennyi ideig elhúzni. Mint mondja, logikátlan az időhúzás és ellentmondásos is.
– A belügyminiszter zöldkommandót hozott létre a környezetszennyezők ellen. Kezdhetik is saját magukon, hiszen ugyanekkor a magyar állam a szemetét mások nyakán hagyja, ráadásul még a bírságot sem hajlandó kifizetni és a határozat törlését kéri. Amikor viszont arról van szó, hogy önkormányzatunk jó szándékkal, vállalva a terheket rendet akar tenni, elutasítással találkozunk.
A tulajdon kötelezettség
A polgármester véleményét idén februárban az NFA részére is elküldte. Leírta: nem tudja elfogadni a szervezet hozzáállását az ügyhöz, a több hónapos válaszadásokat, az időhúzást.
– Megfogalmaztam azt is, hogy akkor, amikor milliárdos értékű állami gazdaságok néhány nap alatt gazdát cserélnek, a magyar állam egy értéktelen szeméttelep sorsát nem képes három év alatt rendezni. A terület hosszú ideig parlagon volt, akik a döntést meghozták, talán azt sem tudják, hol van Dénesfa, mégsem segítenek bennünket. Arról viszont megfeledkeznek – ha már nem adják az ingatlant –, hogy a tulajdonjog kötelezettségekkel is jár.
Egyedülálló eset
– Ismét megígértem, hogy megvesszük és a jó gazda gondosságával tartjuk rendben, vételárként egy forintot ajánlottam fel. Erre megint nem válaszoltak és most várjuk a közigazgatási hivatal döntését. Az NFA egyébként megpróbálta összemosni a tulajdonjogcserét és a bírságot, mintha mi bosszúból szabtuk volna ki. Ez viszont nem igaz, hiszen a jegyző mint elsőfokú hatóság járt el, és mint ilyen független az önkormányzattól. A bírságoláshoz joga van. Vagy csak „kisembereket" szabad büntetni és az állam azt tehet, amit akar? – gondolkodott el Takács Lajos.
A megyei közigazgatási hivatal vezetője, dr. Németh Éva érdeklődésünkre úgy válaszolt, hogy nem emlékszik a dénesfaihoz hasonló esetre. „Megvizsgáljuk az ügy teljes jogi hátterét és akkor tudunk dönteni. Az ingatlan a magyar államé, ugyanakkor a Földalap kezelésében van, mindent átnézve hozzuk meg a határozatot, egy hónapon belül."
További információ
-
Megjelenés helye:
Kisalföld